Mitől lesz kézműves a kézműves termék?
Populáris hír
Megoszlanak a vélemények, de az egészen biztos, hogy nagyon sokan keresik és szeretik a kézműves termékeket. Jó tudni, hogy nem lehet csak úgy bármire rásütni ezt a jól hangzó jelzőt, szigorú és pontosan meghatározott kritériumoknak kell megfelelni. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük a fontosabbakat.
A Magyar élelmiszerkönyv idevágó 2-109-es irányelve értelmében kézműves/kézmíves élelmiszernek nevezhető az az egyedi jelleggel bíró termék, amelynek előállítása során a különös gondosság, a „mívesség”, a kézzel végzett és a szaktudás által irányított munkafolyamat dominál. Kézműves terméket elsősorban kézi technológiával állítanak elő. Egyes munkafolyamatok gépesíthetők, azonban az előállításnak a közvetlen emberi irányításon és a kézi munkavégzésen, emberi erőfeszítésen, tapasztalaton kell alapulnia. Elvárás, hogy a termék minőségét meghatározó eljárásokat, műveleti lépéseket egyedi megmunkálással, kézzel vagy olyan egyszerű, hagyományos eszközökkel, gépekkel végezzék, melyet Magyarországon az iparszerű termelés során nem alkalmaztak vagy már nem alkalmaznak.
Előírás szerint nem lehetnek ezekben a termékekben ún. pótanyagok, imitátumok, mesterséges színezékek, aromák (egyes termékcsoportoknál engedélyezhető), édesítőszer, ízfokozók.
Főbb kategóriák és néhány további részletszabály:
1. KÉZMŰVES SÜTŐIPARI TERMÉKEK: A kézműves kenyereket nevesíti külön az irányelv, amelyek kovászolt technológiával előállított, kézzel formázott termékek.
2. KÉZMŰVES PÁLINKA: Kézműves pálinkának csak a kisüsti eljárással előállított pálinka nevezhető, amennyiben az üst töltőképessége nem haladja meg az 1000 litert. Kézműves pálinka csak egyféle gyümölcsből készülhet, valamint a különböző évjáratok sem keverhetők.
3. KÉZMŰVES ÉTOLAJOK: Kézműves étolajnak nevezhető a magvakból vagy olajtartalmú növényi részekből, hagyományos pirítás után vagy pirítás nélkül, hideg sajtolással készült étolaj. Adalékanyag nem használható fel!
4. KÉZMŰVES ECETEK: A kézműves ecet hagyományos technológiával (alkoholos vagy ecetsavas biológiai erjesztés), hagyományos eszközökkel (borászati szabályozás által megengedett eszközök), döntően emberi beavatkozással irányított technológiával előállított termék. A fermentáció folyamatát az előállító ellenőrzi rendszeres mintavétellel. Így biztosítja a termék minőségét. A kézműves ecetek az erjedés végétől számított minimum 3 hónapos érlelés után kerülhetnek forgalomba. Kézműves ecetet az évi max. 100 ezer liter terméket előállító üzem gyárthat.
5. KÉZMŰVES SERTÉSHÚSKÉSZÍTMÉNYEK: Kézműves sertéshústermékek kizárólag rideg vagy átmeneti tartásban nevelt állatok húsából, belsőségeiből állíthatók elő. Tekintettel arra, hogy a hús minőségére az állat takarmányozása is közvetlen hatással van, a takarmánynak legalább a fele gabona, és ezen belül legalább egyharmad részben kukorica kell, hogy legyen.
6. KÉZMŰVES TEJTERMÉKEK: Ez egy elég széles kategória, külön irányelv foglalja össze a részletszabályokat (lásd legalul). A lényeg: Kézműves tejtermékek hagyományokon alapuló technológiával, hagyományos eszközökkel, elsősorban kézi beavatkozással készülnek.
Az adott kézműves tejtermék alapanyaga rideg vagy átmeneti tartásban tartott állatoktól, akár több állattartó telepről is származhat. A különböző telepekről származó tejet az előállítás során külön tételként kell feldolgozni. Kézműves tejtermék előállítása során hozzáadott tejszármazékot nem szabad felhasználni.
7. KÉZMŰVES LEKVÁROK, GYÜMÖLCSSZÖRPÖK: A kézműves lekvárok olyan készítmények, amelyeket egy vagy többféle, friss, vagy a lekvár előállítója által fagyasztott vagy hőkezeléssel tartósított gyümölcsből édesítve, vagy édesítés nélkül, a kívánt sűrűségűre főznek.
A termékben a gyümölcs darabos és/vagy áttört (passzírozott) formában van jelen. A termékre jellemző a nagy gyümölcs- és a kis hozzáadott cukortartalom. A kézműves minőségű lekvárokat a hőkezelés és a besűrítés együttes alkalmazásával tartósítják.
A kézműves gyümölcsszörpök olyan készítmények, amelyeket friss gyümölcsből, illetve ezekből az előállító által kinyert gyümölcsléből, édesítő anyagok hozzáadásával állítanak elő, és amit vízzel hígítás után fogyasztanak. A termékre jellemző a nagy gyümölcs- és a kis hozzáadott cukortartalom. A kézműves gyümölcsszörpök tartósítására kizárólag hőkezelés alkalmazható!
8. KÉZMŰVES FAGYLALT: Kézműves fagylaltnak nevezhető az a termék, amelyet az irányelvben meghatározott anyagokból, szakaszos fagyasztással, szakképzett cukrász irányításával készítenek.
A tej és víz alapú fagylaltokhoz minden szokásos összetevő felhasználható, az alábbi korlátozásokkal:
- sovány tejpor a tej alapú fagylaltokban állományjavítóként használható,
- felhasználható állományjavítók: szentjánoskenyérmag-liszt, alginátok,
gyümölcspektin.
A kézműves fagylaltokban aroma, színezék és tartósítószer nem használható!
A kézműves termékek jó eljárási gyakorlata:
1. Az előállítónak rendelkeznie kell a termékek előállításához felhasznált összetevők eredetét igazoló bizonylatokkal, az összetevők minőségére vonatkozó leírással, a gyártás körülményeinek megfelelő, a minőség-ellenőrzésére alkalmas rendszerrel, vagy annak adott körülmények között értelmezhető elemeivel.
2. Az előállítónak meg kell határoznia a felhasznált összetevők minőség-ellenőrzésének jellemzőit és gyakoriságát (helyes gyártási gyakorlat).
3. Az előállítónak folyamatosan dokumentálnia kell az előállítás folyamatát, meg kell határoznia az önellenőrzési pontokat, az ellenőrzendő minőségi jellemzőket és az önellenőrzés gyakoriságát.
4. A kézműves sertéshústermékek esetében különösen fontos a megfelelő nyilvántartások vezetése, az előállítónak rendelkeznie kell az állat takarmányozásáról szóló igazolásokkal is.
További információ:
Forrás: Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete