Bakonyért Szent László Turisztikai Egyesület, Bakonyszentlászló

Bakonyszentlászló a Pápai-Bakonyalja és a Súri-Bakonyalja találkozásánál helyezkedik el. Kistájrészként a Fenyőfői-Bakonyalja elnevezést kapta, melyet nyugaton a Gerence-patak, északon a Pannonhalmi-dombság, keleten a Bakony-ér határol. A település Pápától, Győrtől és Veszprémtől egyaránt 40 km távolságra fekszik. Természeti környezete érdekes átmenetet jelent a Kisalföld és a Bakony jellegzetességei között. Újabban növényföldrajzilag a Kisalföld részének tekintik a tudósok. Földtanilag viszont a Bakony jellemzői érvényesülnek. Talaja homok és barna erdei talaj. Jelentősebb folyóvizei a Cuha-patak és a Hódos-ér. Természetes tava nincs.

Erdeinek meghatározó fafaja a tölgy, a bükk és a kőris. Igazi nagy értéket a homoki ősfenyves jelent, mely tájvédelmi körzet. Az aljnövényzetben is találhatók ritka és védett növényfajok: a tavaszi tőzike, a cifra kankalin, a havasi hagyma, a májvirág és a Cuha völgyében élő alpesi ribizke.
A Bakony hegyei a falu határában kezdődnek. Gyönyörű kirándulóhelyek várják a természet szerelmeseit. A területet behálózzák a turistautak. Nevezetes természeti látnivalók: az Ördögrét, a Cuha-völgy és a betyárbarlangok. A környék állatvilága inkább az idelátogató vendégvadászok előtt válik ismertté. Jelentős számú szarvas, őz, vaddisznó és betelepített muflon népesíti be az erdőt. Sok a róka és a fácán, sőt vadmacska, görény és borz is található. A lakosság lélekszáma kb.1954 fő, zömmel magyar nemzetiségűek. Bakonyszentlászló turisztikai vonzását történelmi látnivalói, a környék értékei, természetvédelmi területei, szálláslehetőségei adják.